Becoming me again

It is all worth it

It was a big break that’s true, but I confess I needed this time to feel myself again. So actually in my case it was all true. 9 month pregnant 9 month recovery, and I am not talking about only the body.

The first days

I had to have a C section as India didn’t turn. It went smooth and easy, I could have her on my chest before being cleaned until the end of the surgery. It was an overwhelming very intense emotional feeling, could not believe that she is mine….
Due to COVID after the surgery nobody could stay with me in the hospital room, so I stayed alone with my newborn. It was one of the hardest 48 hours in my life.
I could hardly move and I was in pain, but I had to take care of her because nobody was there for me to help. It was midsummer holidays so there was 1 nurse to every 20 newborn baby during the day. At night even less. So I had to do the job. I had to comfort her, hold her, change her diaper, and try to breastfeed her, which is not easy, specially not with a fresh cut in my belly. Thinking about it now, I don’t really know how I could manage, but I did, mother instinct kicked in and I just didn’t care about the pain, I had to take care of India , nothing else mattered. That was the moment when I realized and understood what parents are talking about. I didn’t think about myself anymore, it was only her. It’s crazy!

————————-

Megéri

Nagyon régóta nem írtam, hosszú volt ez a kihagyás igaz, de bevallom szükségem volt erre az időre, hogy újra önmagam lehessek. Az én esetemben teljes mértékben igaz, 9 hónap terhesség 9 hónap felépülés. Ez alatt természetesen nem csak a fizikai változásokról beszélek.

Az első napok

Mivel India nem fordult be ,ezért császár metszéssel született. Nagyon gyorsan és könnyen ment minden. Amint megszületett rám tették tisztítás nélkül,( ezt kértem) és a műtét végéig velem volt. Alig hittem el, hogy ő az enyém.
Covid miatt sajnos senki nem maradhatott velem a kórházban a szülés után, így kettőnket betoltak egy kórterembe és ennyi.Életem legnehezebb 48 órája következett
Szinte mozdulni sem tudtam,egy friss hasi műtét után elég nehéz bármit is csinálni.

De ott volt mellettem az újszülött babám akiről gondoskodnom kellett, és sajnos nem volt segítségem. Nyári műszak volt a kórházban, és egy nővér jutott 20 újszülöttre napközben, éjszaka pedig egy nővér 40 babára.Hiába csengettem, legalább 10 perc volt míg valaki jött, ha egyáltalán jött, egyedül kellett megoldanom.

Pelenkát cseréltem, magamhoz öleltem, próbáltam etetni, eközben néha még a könnyem is kifolyt a fájdalomtól.
Mai fejjel átgondolva nem tudom hogy csináltam végig, egyszerűen csak hajtott az anyai ösztön, gondolom én, mert a fájdalom nem állított meg. Ekkor értettem meg, hogy valójában már semmi más nem számít, csak a kisbabám.

Giving up a piece of yourself

I became a mother when I was 39 years old, which means that till then I was living life, all my time was mine. I organized my life and my time as I wanted as it was best for me, living here and there.
But I had to realize that my lifestyle is not compatible at all with a baby. Babies need routine and stability. But I was ready, it’s been a very long time since I wanted to be a mother. But reality was different from what I imagined.
So when you became a mom you have to give up one part of yourself, and you realize that your time doesn’t belong to you anymore. You have to accept that there are things that you can’t do anymore even though you loved and enjoyed them, they just disappear from your life one moment to another. Accepting this is a process and it’s not easy! And I haven’t even talked about the physical changes.

Expectations are the worst

I planned and imagined how I am going to live life as a mom, even how I am suppose to feel. I read several books about routine, sleeping feeding and cuddling.

But obviously in reality everything was different and I had no idea what I was doing and the hormones were driving me crazy.

Breastfeeding was hard , painful, long, and I didn’t have enough milk which made me I feel guilty that I also had to give her formula.

I tried during two month. My life was only about pumping and feeding.I felt like a cow not a woman, and it didn’t work.

For me the first two months was very hard in every way. I had so much expectations but nothing was as I planned. I had my MOM next to me, it made me Feel safe.
But at the end of the day it is all worth it, the unconditional love which is getting stronger and stronger day by day, all the firsts, -it’s just a wonderful feeling.

Dont worry if you don’t feel the overwhelming love for your baby at the beginning, it will arrive and will stay!

After 10 month

Yes i needed this much time to feel myself again, to get use to all the circumstances, which i guess was even harder with the pandemic.

I have my new life with my new routine filled with love ,new emotions and a lot of FIRSTS.

It is a new me, but as time passes by I also know that maybe things get different but everything is possible with good organizations. Maybe I won’t be able to go to a one month yoga retreat in the near future but I can go for a weekend or may be a week. My camera is full of pictures of India instead of my selfies, well I still have some too though.

I feel strong again and i can almost do all the workouts just like before but I will write about this in my next post. There are things where I still want to improve, like being more spontaneous but i worked very hard on Indias daily routine so she can feel safe.

She sleeps through the night since she was 4 month old and have her daily naps programmed.

I learned to love my new life and I wouldn’t change it for anything in the world.

—————

Feladni egy darabot magadból

39 évesen lettem anya, ami annyit jelent, hogy egészen idáig csak én számítottam, éltem az életet, jöttem mentem, utazgattam, dolgoztam, tanultam, minden időmet úgy osztottam be ahogy nekem jó volt.

Elég gyorsan rá kellett jönnöm arra, hogy az életstílusom nem kompatibilis egy gyerekkel. S babáknak rutinra és stabilitásra van szükségük.

Nagyon régóta szerettem volna anya lenni és úgy éreztem kész vagyok rá. De más volt a valóság és más az, amit elképzeltem.
Amint anya leszel bizony egy részedet fel kell adnod. Rájössz, hogy az időd már nem a tiéd, hogy bizonyos dolgokat, amiket élveztél és szerettél csinálni egyik pillanatról a másikra eltűnnek az életedből. Ezt elfogadni nem olyan egyszerű, ez egy folyamat. A női test változásáról még nem is beszéltem.
——-

Az elvárások a legrosszabbak

Elterveztem és elképzeltem hogyan fogom élni az életem mint anya még azt is hogy mit fogok érezni. Rengeteg könyvet elolvastam etetésről, altatásról, azonban az első héten rá kellett jönnöm arra, hogy a valóság teljesen más.

Fogalmam sem vont mit csinálok vagy mit kellene csinálnom. A hormonok megörjítettek, egyszerűen nem tudtam ki vagyok.

A szoptatás nem ment, fájdalmas és hosszú volt, nem volt elég tejem, India sírt és éhes volt. Bűnösnek éreztem magam, hogy tápszert is adnom kell neki. Két hónapon keresztül próbálkoztam, éjjel nappal fejtem, szoptattam fejtem, úgy éreztem magam mint egy tehén, de nem működött, egyre kevesebb lett a tejem, végül pedig semmi.

Szeretet

Számomra az első két hónap volt a legnehezebb fizikálisan és érzelmileg is, mivel nagyon sok volt az elvárásom magammal és az anyasággal szemben. Ha újra kezdhetném, csak sodródnék az árral és élvezném a pillanatot.

Bármilyen nehéz is megér minden álmatlan éjszakát, fáradságot és frusztrációt.
A szeretet csak nő napról napra, míg végül teljes mértékben elönti a szívedet.
Senkinek nem kell aggódni amiatt, ha nem érzi a feltétel nélküli szeretetet rögtön az első nap, el fog jönni!

10 Hónap után..

Elmondhatom, hogy mostmár szinte teljesen önmagamnak érzem magam. Elfogadtam és alkalmazkodtam az új életstílusomhoz, ami telis tele van újdonságokkal, nevetéssel.

Az igazság az, lehet hogy kevesebb szabadidőm van, de jó szervezéssel minden megoldható. Valószínű, hogy a közeljövőben nem lesz lehetőségem arra, hogy elutazzam egy egyhónapos jóga táborba Balira, de egy hosszú hétvégét, vagy egy hetet meg lehet oldani minden további nélkül.

A telefonom a babó képeivel van tele, magamról nem sok kép készül. Újra erősnek érzem magam,úgy érzem a testem is visszakaptam.
Vannak területek, ahol fejlődni szeretnék, például: nagyon ragaszkodom India rutinjához, ami az enyém is, hiszen így tudom mikor mire van időm. Mikor tudok edzeni , főzni, olvasni stb. 4 hónapos kora óta át alussza az éjszakát nyugodt kiegyensúlyozott baba, mivel tudja mikor mi következik. Az első egy évet lényegében erre szántam. Az a tervem hogy nyáron kicsit rugalmasabb leszek.

Nagyon szeretem az új életem és semmiért nem cserélném le.